Raja Ampat: Utolsó Édenkert a Földön

Csak ültem a komp külső részén, amikor Waisaiba, Raja Ampat felé tartottam Sorong városából. Néztem a tengert, a hullámokat, amikor egy utas megszólalt: “nézzétek, ott van valami a vízben!” Ekkor egy delfin ugrott ki a tengerből…életemben először láttam delfint a szabadban, máris boldoggá tette a napomat.

DSC02046.jpg
Sorong kikötője: innen nem messze van az Édenkert

Sokat vártam Indonézia egyik legkülönlegesebb helyétől, Raja Ampat vízi világától. Annyi jót és szépet olvastam róla a neten: minden ott járt utazó “a legjobb, a legszebb, a legtöbb halfaj, az Édenkert” és hasonló szavakat használt a beszámolójában. Élőben akartam megbizonyosodni róla, hogy vajon mennyiben más itt könnyűbúvárkodni, mint a világ más gyönyörű helyein.

Mivel a googleben csak több ezer dolláros, szigetek közti utazásokat találtam, elgondolkoztam rajta, lehetetlen, hogy ne legyen valami olcsóbb megoldás. A facebookon is elkezdtem nézelődni, írtam egy két helyi túraszervezőnek. Az egyiküknél, aki a legismertebb és a legalacsonyabb árakkal hirdeti magát, már beteltek a helyek két hónappal előre. Ekkor találtam rá Wombon Swandiwe oldalára, írtam neki a facen és néhány üzenetváltás után lefoglaltam egy négy napos hajótúrát, maximum 11 másik emberrel. Az ár még így is bőven meghaladta a napi keretemet, de szerintem Raja Ampaton még így is ők a legolcsóbbak.

DSC02647.jpg
A csónakunk

Waisai Waigeo sziget “fővárosa”. Innen viszik a turistákat a kisebb szigetekre. Én már csatlakoztam a csoport egy részéhez a kompon. Richard – a túravezetőnk – már várt minket. Megvásároltuk az 1 000 000 rúpiás belépési engedélyt (indonézeknek csak a felét kell fizetni), ami egy évig érvényes a kiállítás dátumától. Az összeget a korallok, a vízi világ védelmére, turisztikai beruházásokra, oktatásra és a szigetlakók támogatására fordítják.

dsc02610
A csapat

Kri sziget (más néven Kis Mansuar) szerintem a legjobb hely Észak-Raja Ampaton, ahol megszállhatunk a szigetlakóknál, akik homestayekkel várják az idelátogatókat. Ezek a kis házikók fából és pálmalevelekből épültek, nagyon tetszett, hogy beleillettek a környezetbe. Minden natúr, semmi mű.

DSC02659.jpg
A szállásom

A szoba ára napi háromszori étkezést tartalmaz. Általában 300 000 – 450 000 rúpia egy éjszaka. A legtöbb utazó itt száll meg, de még így is szinte egyedül élvezhetjük a képeslapokra illő tengerpartot: düledező pálmafák, hófehér homok, türkizkék tenger…

15591475_2215613061997456_48408795916814393_o.jpg
Képeslap 🙂

Kb 40 perc után megérkeztünk  a csoporttal a szigetre. Kisebbre számítottam…ahogy közelebb értünk, egyre jobban lenyűgözött a látvány. Kilépve a partra, szinte élvezet volt beledugni a finom homokba a lábaimat. Ismét egy Édenkertbe érkeztem, de ez valahogy mégis más volt. Már az első órában kis cápák és ráják úszkáltak a szállásunk előtt. Sehol egy szemét…és ez mégis Indonézia! A víz hőmérséklete 30 fok körüli lehetett…

DSC02973.jpg
Kékpettyes tüskésrája

Annyira elégedett voltam a hellyel, hogy a négy napos kirándulás után még 7 éjszakát maradtam ott. A tulaj istenien főzött és az árat is levitték 250 000-re. Igazi luxusnak éreztem ezt az utazást, főleg így, a baliem-völgyi túra után. Kész étellel vártak mindig, nem volt semmi dolgom, nem kellett sehova utaznom és összecsomagolnom a hátizsákom. A szobám nagyon egyszerű volt: csak két matrac a padlón egy szúnyoghálóval…és semmi más. Nem is volt szükségem többre egy ilyen Édenkertben. Még az ajtón se volt zár.

15585079_2215610631997699_8219811137789687162_o.jpg
A sziget egyik vége

A túra első napja Wayagra vezetett. Négy órát utaztunk motorcsónakkal, a sziget messze van, így ha egyedül szeretnénk eljutni oda, igen nagy árat kell fizetnünk érte. Már útközben is hihetetlen élményekben volt részünk. Többször is delfinek úszkáltak a csónakunk mellett. Kb 15-20 egy-egy csoportban.

Wayagra érve először be kellett mutatnunk a beutazási engedélyt (másnéven PIN), amit még Waigeon vásároltunk meg. A part mentén 1,5 méteres cápák és rengeteg színes hal úszkált. Már itt látszott: ez a hely tényleg más, mint a többi. Még bele se tettem a fejemet a vízbe, de már ilyen látvány fogadott.

DSC02147.jpg
Megérkeztünk Wayagra

Bementünk csónakkal a szinte szabályos kúp alakú szigetek közé. Rajtunk kívül senki nem volt ott…csak a mi kis csoportunk és a természet.

15723440_2219053404986755_2784726373992629413_o.jpg
Kúp alakú szigetek

Az egyik ilyen kis szigetnél megálltunk és kb 20 percig másztunk, míg felértünk a tetejére, ahonnan elképesztő látvány tárult elénk.

DSC02237.jpg
Az egyik kilátóhely Wayagon

Wayagon van egy másik kilátóhely is. Meglepődve hallottam, hogy senki nem akart ide felmászni, mert már elfáradtak attól a kis rövid mászástól. Nekem persze meg se fordult ilyesmi a fejemben. A hegy itt sem volt magas, hamar felértem és még gyönyörűbb kilátás fogadott. Először az egyik oldalt néztem meg…

15723539_2219054958319933_9006265119282397099_o.jpg
Még mindig Wayag

…majd a másikat…

15732048_2219055388319890_1878656634680057509_o
Édenkert

A második napunk nagyon izgalmasra sikeredett. Rengeteg delfint láttunk, majd két forgószelet is. Ámulatba ejtő jelenség volt élőben. Láttuk, hogy valamennyi vizet felszippantott a tengerből…

15723550_2220015318223897_1418769207453648256_o.jpg
Jön a vihar

Pianemon (más néven Fam) is két kilátóhely van. Az egyikhez már lépcsőt is építettek. Az indonéz útitársaim szinte minden percben szelfiket készítettek. Én inkább élveztem a tájat. Mielőtt felmásztunk a hegy tetejére, mindenki kisminkelte magát a fényképezkedésre. Volt, aki szinte báli ruhában jött…úgy tűnik, nekik nagyon nagy dolog Raja Ampatra eljutni.

15625669_2215616055330490_6480778062706195248_o.jpg
Az első kilátóhely Pianemon

Felmásztunk egy másik helyen is, ahol egy csillag alakú öböl tárult elénk…

DSC02512.jpg
A csillag

Arborek falunál sznorkeleztünk először, majd egy másik helyen is. Láttam sok halat, de korallok nem voltak túl szépek. Teknősök is úszkáltak körülöttünk. Nem ezt vártam a víz alatti élővilágtól, azok után, amiket hallottam erről a szigetvilágról.

DSC02571.jpg
Halak

Az utolsó napon a Friwenwallnál úszkáltunk, ahol már csodaszép korallokból álló falat láthattunk és hal is volt bőven, de még mindig nem az, amit elképzeltem.

Ezután elvittek minket egy homokszigetre, ami csak apálykor létezik.

DSC02620.jpg
Pasir Timbul, a homoksziget

A csoport elment, én maradtam. Aznap éjjel egyedül voltam a szálláson. Egyszer jött egy pár, majd egy újabb csoport is az ottlétem alatt, úgyhogy ha akartam, volt társaságom.

Egyik reggel cápákat etettünk a mólónál.

15731763_2220040371554725_7671153149715628227_o.jpg
Cápák

A naplemente minden nap egy fix program volt számomra…

15723646_2215614628663966_1175660795505204765_o.jpg
Naplemente

A napjaim azzal teltek, hogy sétálgattam a tengerparton, fényképeztem, minden nap megcsodáltam a naplementét, úszkáltam és sznorkeleztem…és igen, itt jött az, amiről mindenki beszélt…

DSC02931.jpg
Ez jobb, mint egy film 🙂

Miért írtam, hogy legjobb Kri szigeten maradni? Korallzátony veszi körül a szigetet…csak a partról kellett beúsznom és rengetegféle halat láttam. Oh…amikor először úsztam a zátonyhoz, nem hittem a szememnek. Életemben nem láttam még ennyi színes halat egy helyen, 1,5 méteres cápák úsztak el alattam és teknősökkel is találkoztam.

DSC02828.jpg
A tenger

Láttam oroszlánhalat, sétálócápát, pöttyös sasráját, bohóchalat, vagyis Némót.

Egyik délután 15.30 körül igazi rekordlátványban volt részem. A hal többnek tűnt, mint a tengervíz…ez tényleg olyan volt, amit el sem tudtam képzelni ezelőtt. Sajnos víz alatti fényképezőgépet nem vittem, így nem tudtam megörökíteni, de az emlékeimben mindig élni fognak ezek a csodálatos élmények.

Ezen kívül bejártam a sziget azon részeit, ahova gyalog lehet eljutni. Felmentem a hegytetőre is, ahonnan Kri nyugati végét és Nagy Mansuárt lehetett látni.

DSC03095.jpg
Kri sziget

Átmentem a másik odalra is, ahol szintén gyöngyörű strand várt rám.

DSC03065.jpg
A másik oldal

Egyik nap átmentem egy apró csónakkal Gam szigetére, hogy lássam a Paradicsommadarat. Táncolt a fa tetején, de igen messze volt, így nem tudtam jó képek készíteni róla.

DSC03002.jpg
Paradicsommadár

Az utolsó éjszakákat Waigeo szigetén töltöttem, a “Kayak” Homestayben. Nem ez volt a rendes neve (már nem emlékszem), de ők a kajakos túrákra specializálódtak, ezért nevezik így. Jó kis társaság gyűlt össze. Éjjel meg a patkányok, amik szétrágták a telefontöltőm kábeljét és néhány gyógyszeremet is megkóstolták.

15732503_2220054938219935_4690965493967660906_o.jpg
Átköltöztem ide

A homestay a vízen állt. Csak egy létrán kellett lemászni, hogy a türkizkék vízbe csobbanjunk bele és a térség legkiválóbb korallszigete felett ússzunk.

Gyerekek játszottak a kicsiny csónakjukban…

15724655_2220052398220189_4278496371825791591_o.jpg
Gyerekek a faluból

December 8-án megérkezett a közeli faluba a Mikulás ördögeivel.Egy talicskáról szólt hangosan a zene, mindenki kijött az utcára.

15625871_2220055794886516_8567045752110702395_o
Mikulás

Az ördögök a gyerekeket kergették, elkapták és beletették őket egy fekete szemeteszsákba, majd fából készült macsétával bökdösve kiabáltak hozzájuk. A halálra ijedt gyerekek végül ajándékcsomagot kaptak…

DSC03376.jpg
Az ördögök

Végül eljött a nap, amikor tovább kellett állnom a Paradicsomból. Visszaérve Sorong városába, Lily (aki a Maluku szigetekről költözött Pápuára) egy német sráccal már a kikötőben várt. Lily egy indonéz nő volt, akivel érkezésemkor találkoztam és jókat beszélgettünk. Hozta nekem a turistát, mert ő venni akart egy belépési engedélyt Raja Ampatra. Mivel pont nem tudtam pénzt levenni a kártyámról, így ez olyan ajánlat volt számomra, mint valami csoda. Szinte egy fillér se volt már nálam és ez a srác pedig megvette az én engedélyemet…

20161210_165250.jpg
Lilyék 🙂

Lily aznap éjjel meghívott magához. Kaptam saját szobát, bemutatott a családjának és még egy karácsonyi buliba is elvitt. Egy kb másfél órás előadás, illetve imádkozás után a nép táncra perdült, ettünk-ittunk (volt kutyahús is, amin én eléggé meglepődtem), majd éjfél után hazamentünk.

20161210_213040.jpg
A karácsonyi bulin

Én másnap elbúcsúztam ezektől a csodálatos emberektől és Pápuától, a helytől, ahol hihetetlen élményekben volt részem…

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s